Elso napok

Amikor Londonba ertunk egy hatalmas, teljes es dupla szivarvany mellett haladtunk el. Azt kellett gondolnom, ez nem lehet veletlen, ennek jelentese, JO uzenete van. De a valosag ennel kiabranditobb volt, mikor lakohelyunkre ertunk. Bar Bogar folyamatosan sulykolta belem nagyon rossz, nagyon rossz, nagyon rossz lesz a szallas, azt gondoltam ez csak eros, Bogar fele tulzas, tehat nem lesz nagyon jo, de nem is lesz nagyon rossz, kulonben is laktam en mar fura helyeken, meg kollegiumban is. Nem, nem volt tulzas, minden szava igaz volt. Ez a szallas: sz*r. Az elso itt toltott ejszakan ketsegek kozott fekudtem agyba, de ez inkabb szolt a lakasnak es a szobanak, mint Anglianak, Londonnak es az uj helyzetnek, hiszen ezekbol meg semmit sem lattam.
Masnap, hetfon, Bogar meg szabad volt, csak masnap ment munkaba, igy volt egy napunk, hogy kozosen ismerkedjunk a kornyekkel. Meglatogattuk leparkolt autonkat, felkerestuk a fontosabb helyeket, mint peldaul a helyi Lidl aruhazat, Wood Green metroallomast, es az Alexandra Parkot. Megtudtam, hogyan kell hasznalni a buszmegallokat, hogyan tervezzek kozlekedest Londonban, de hogy melyik iranyba kell neznem eloszor a zebranal... meg mindig megzavarodok, de szerencsere a legtobb helyen felfestik, hogy merre nezz, igy mar csak a right es a left fogalmaval kell tisztaban lenni. A nyelven, a kulturan kivul a sokfele ember, ami furcsa es idegen itt. Mindenfele szinu, formaju, meretu, ruhaju, viselkedesu, nyelvu ember el itt.
Masnap Bogar elkezdte az idei tanevet, igy egyedul kellett boldogulnom, es vart ram nehany feladat: sim kartya vasarlas, idopont kerese biztositasi szam igenylesehez, bevasarlas. A sim kartyat nagyon egyszeruen elinteztem, magam sem hittem volna. Az idopont keres mar nem volt ilyen vidam dolog, mert nagyon nehezen ertettem, mit mondanak a telefon tulso vegen, de sikerult, lett idopontom. Es hat bevasarolni, lassuk be, az sem egy tul bonyolult dolog, csak az ember mindig fel, ne legyen semmi bonyodalom, extra eset, mert akkor kesz, vege, halal. Eddig minden rendben.
Mire vege lett a hetnek, mar nem lattam olyan sotetnek a helyzetet, mint elso este es elso nap. Az emberek itt is csak emberek, nem esznek magyarokat, es sok esetben sokkal kedvesebbek, mint odahaza. A hazakat, a parkokat es a fakat imadom, az ido szep, meg ha fuj es esik is, a fu pedig fantasztikusan zold.