Iron Maiden

Vasarnap izgatottan vartuk a hireket, vajon hetfon mehetek-e a szallodaba allas ugyben. Ugy tunt, ha mehetek, akkor munka is van, es kezdhetem is a treninget. Felvettem a kapcsolatot a mar a szallodaban dolgozo lannyal a facebookon, mert a telefonja nem mukodott, nehogy lemaradjak errol a lehetosegrol, de semmi hir. Az atmenetileg nalunk lako baratnoje viszont atlatogatott hozzajuk, es igerte, megkerdezi, lehet-e menni masnap. Kozben fogyeltem, talan a facebookot uzennek, de nem erkezett hir. Szoszmotoltem, lefekveshez keszulodtem, mikor D. megerkezett a hirrel, hogy masnap 7 ora 30 perckor A., aki a szallodaban dolgozik mint szobalany, var a metronal, es elvisz a hotelba.
Mikor odaertunk, az illetekes szemely meg nem volt bent, varni kellett egy kicsit. Addig a dolgozoknak fenn tartott ebedloben ultem le. Osszeszedtem a gondolataimat, mit mondok majd, ha szerencses leszek, es interjura kerul a sor. Majd visszatertem a portara, s kerestem az emberemet, aki idokozben megerkezett. Bemutatkoztam, elmondtam, hogy allast keresek, es atadtam az oneletrajzomat. Kerdezte, milyen munkat keresek, es ki mondta, hogy jojjek. Hat mondtam neki, hogy szobalany lennek, es hivatkoztam a lanyra, aki elvitt. A valasz: az o szallodajukban nincs uresedes, de egy masikban igen; holnap kilenckor legyek ott feher poloban, fekete nadragban es cipoben, mert a trening ott lesz, tovabba toltsem ki a jelentkezesi lapot, amit gyorsan a kezembe nyomott, es hozzam a hivatalos papirjaimat. Ennyi. Ennyi?! Ennyi. Meg nem mertem orulni, gondoltam, meglatjuk majd masnap. Ilyen egyszeruen nem mehet.
Reggel kilenckor ott voltam a kovetelt ruhaban. Lemasoltak a papirjaimat, majd kerestek egy maidet, egy szobalanyt, aki elkezdheti a felkeszitesemet a munkara. Gondoltak egy azonos nemzetisegu jo lesz, hogy nyelvi kadalyok ne legyenek, igy E., egy huszoneves, magyar lany gondjaira biztak. Elmondta, milyen teendok vannak, mire kell figyelni, es segitettem neki, hogy abbol is tanuljak, es ne csak karat lassa annak, hogy rasoztak engem. Minden szobaban van egy dupla agy vagy ket szimpla agy, tv, egy beepitett akasztos szekreny, egy nagy negy fiokos, egy ejjeli szekreny, egy tukros asztal szekkel, egy dohanyzoasztal ket fotellel, illetve termeszetesen minden szobahoz tartozik egy furdo. Az elhagyott (depart) szobakban at kell huzni az agynemut, feltolteni, torolkozokkel, tisztalkodo szerekkel, kaveval, teaval, es termeszetesen ki kell takaritani. Ahol meg vendeg tartozkodik (occupied) ott rendbe kell tenni az agyat, a kaves szekrenyt kell feltolteni, es kitakaritani a furdot, tiszta torolkozokkel feltolteni. Rosszabbra szamitottam, bar tudtam, hogy ez meg nem a mely viz. Delben a trenerem elvitt ebedelni, majd visszatertunk a munkahoz, ami egy orakor veget ert szamomra, mert a trening alatt csak negy orat kell dolgozni. Ekkor a tegnapi holgy, aki a munkaerofelvetelt bonyolitja, megkerdezte tetszik-e, akarom-e a munkat. Mondtam neki: igen, tetszik. Rendben, akkor a trening folytatodik. Holnap kilenckor talalkozunk.
Bogarral tanakodtunk is, akkor ez azt jelenti, hogy van munkam? Gondoltuk, biztosan nem fecserlik ram az idot, az energiat, ha nem lenne helyuk szamomra, de vajon ez mennyire biztos. A. es E. is azt mondta, trening utan, jon a munka, es kesz. Oultem, es biztan, a szerencses, sikeres folytatasban.