2016. július 15., péntek

Jul. 14., csutortok

Ma erkezik Bogar! Vegre!!! Irany a jogaszonyeg, aztan induljon a nap. Tejes kave, zabos joghurt, blogiras, aztan keszulodes. Rovid cset uzenetet valtok Cs.-val, ahogy minden reggel, majd irany a bolt. Kellett vennem nehany aprosagot; a tervezett minestrone leveshez minden volt otthon, csak csaszarmorzsa es a sos rud igenyelt nemi beszerzest...egyebkent is idoszeru volt mar a vasarlas. Hazaerve elfogyasztottam a szokasos rantotta-sajt-salata ebedemet, majd hozzalattam a menu kivitelezesehez. Mara mar hagyomannya valt, hogy az esti geppel erkezo csaladot minestroneval varom. A random valasztas mogott komoly teoria es logikai rendszer rejlik, alaposan at lett ez gondolva kerem. Egy uazassal toltott napon tipikusan szendviccsel oltjuk az etvagyunkat, es altalaban nagyon keveset iszunk; a kesoi erkezes es a szendvicsek ellenere ehesek leszunk, ez utobbi termeszetebol kifolyolag pedig vagyunk a meleg etelre. Elismerem, mindez csak feltetelezes, ami nyilvan a sajat igenyeimen alapszik, de enek a gondolatmenetnek az eredmenye a Leves, egyszerusege es nepszerusege folytan a Minestrone. Leves keszul, sos palcika gyurodik, sodrodik, szaggatodik es sul. Mar csak a morzsa maradt, de az meg raer. Kozben megneztem a Somm masodik felet, amit mar nem tudtam megnezni elozo este, ejszaka. Uff, mar a puszta latvanytol, hogy masok vizsgara keszulnek, osszeugrott a gyomrom. Micsoda lexikalis tudas, mennyi tanulassal es kostolassal toltott ido, sok-sok gyotrelem az oromteli percek mellet; igazi megszallottak. Aztan a Tour de France-t neztem, s nem hiaba. Nem volt esemenytelen a 12 szakasz...sajnos. A tortentek egyaltalan nem meltok a verseny szellemehez es a versenyzok teljesitmenyehez. Ugy egy km-rel a cel elott a tomeg miatt belathatatlan uton feltetelezhetoen torlodas alakult ki, s harom versenyzo (Porte, Mollema, Froome) beleutkozott egy motorkerekparba. Froome biciklije hasznalhatatlanna valt, mivel egy masik motorkerekpar szaladt rajuk hatulrol. Szerencsere a versenyzok nem serultek meg komolyabban, s mig Porte es Mollema ujra nyeregbe tudott ulni, Froome futva kenyszerult tovabb haladni, amig egy csere biciklire vart. Hogy a nezok nem sportszeruek es hijjan vannak a jozan paraszti esz csirajanak is, azt megszoktuk, de hogy a szervezes annyira alszent legyen, hogy mechanikai hibakent hivatkozzon a tortentekre, s a szakaszrol elerheto videok kozott ne szerepeljen ennek a bukasnak a pillanata, az szanalmas. Remelem sikerul valahogy kontrollaljak a tomeget, mert ez veszelyes, az nezok es versenyzok testi epsegere es a versenyre nezve is. Annak ellenere, hogy naprol napra szembesulok azzal, hogy az emberi hulyeseg hatartalan, sokaig elfustologtem ezen, mert nem tudom es nem akarom az ilyen dolgokat elfogadni. Kicsit megnyugtatott a teny, hogy Froome es Porte ideje kompenzalva lett. Na de akkor is...botranyos. Kellemesebb dolgok fele forditottam figyelmemet, a sutos blogomat irtam, zenet hallgattam, jogaztam, aztan Bogar is jelentkezett idokozben a genfi repterrol, igy mar igazan varhattam. Hozzafogtam a csaszarmorzsahoz, felporszivoztam, lefurodtam, hajat mostam...most latszott igazan, nem lett olyan rossz a hajam. Huhh, Bogar mar az autoban ul, hazafele tart a repterrol. Sul a smarni, melegszik a leves, Fushi parkol. Bogar! Most megyek is mert sok hallgatni valom van... "Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése